navigáció

Kökény


Kökény (Prunus spinosa)

Népies nevei: tövisfa, kökönye, boronafa, kökényszilva.

A rózsafélék családjába tartozik ez a cserje. Egyike a legáltalánosabban elterjedt növényféléknek. Erdőszéleken, legelők szélén, kultúrterületek és a mezőgazdasági térségek határain, bokros, bozótos, lejtős oldalakon szinte mindenütt előforduló bokornövény. Nálunk vadon termő, de a tőlünk keletre fekvő országokban termesztett növényféle.

A 2-3 méter magasra megnövő tövises cserje fehér virágai még a lombfakadás előtt megjelennek, és díszessé teszik a tájat. Egy-egy virágba borult kökénybokor emlékeztet egy művészi kezek által megalkotott virágcsokorra. A kökény virágát akkor kell gyűjteni, mielőtt teljesen kinyílna. Erre legalkalmasabb az az időszak, amikor fele már kinyílt, de a másik fele a virágzatnak még bimbóban van. A virág gyűjtésére legalkalmasabb idő a március és az április első fele. A virággyűjtés egyik módja, hogy a kökénybokor alá terítőt helyezünk el, és vékony bottal leverjük a virágot. Az összegyűjtött virágot a hozzákeveredett egyéb anyagoktól, a letöredezett ágrészektől megtisztítjuk. Tekintettel arra, hogy ez idő tájt a nap melege még gyenge szokott lenni, mesterségesen hevítve szárítjuk.

A kökény virágából készített tea étvágytalanságot vált ki, ezért fogyókúra kiegészítésére ajánlják. A kökénybokor gyümölcse kis méretű - 1,5-2 cm átmérőjű -, nyersen savanykásan fanyar ízű. Íz- és zamatanyaga megváltozik, amikor a tájat az első dér belepi. Egyes országokban pék- és teasütemények ízesítésére is használatos. A kökény magja is figyelemre méltó összetételű: 0,5-1,5% illő olajat, 35% olajat, szaponint, nigellin keserűanyagot és cseranyagot tartalmaz. A kökény gyümölcse vitaminokban gazdag, ezért téli tartósítására többféle módszert is ajánlhatunk. A kökénybor pedig egyenesen gyógyszer!

Házi termesztése
Kertekbe ültetve egyszerűen termeszthető évelő, kb. 4 m magas tövises cserje, rossz kerítés mellé ültetve áthatolhatatlan élő sövényként használható. Virágait áprilisban szedjük, megszárítva papírdobozban tároljuk. Termése éretten kékes-fekete fanyar ízű csonthéjas bogyó, télen is az ágakon marad. A fészekrakásra is alkalmas kökénybokrok méhlegelőként is értékesek.

Gyógyhatásai:
Drogját áprilisban szedhető virágai, októberben gyűjtött termései adják. A szárított virágokból készített forrázat vízhajtó, enyhe hashajtó, húgyúti betegségek ellen használható. C-vitaminban gazdag terméseit október végén szedjük, ha már kissé megcsípte a dér. A termésekből készített lekvár, bor, pálinka vagy likőr betegségek után kiváló roboráló szer, immunrendszer- és idegerősítő. Zsírcsökkentő hatású, fogyókúra esetén nélkülözhetetlen. Méregtelenítő és vértisztító hatása miatt bőrkiütések megszüntetésére is alkalmazhatjuk.
A kökény fogyasztható továbbá bélhurut ellen, anyagcsere-szabályozó hatása érvényesül reumánál, általános immunerõsítõ. A népgyógyászat kúraszerûen sárgaság és aranyér kezelésére is javasolja.
A kökény fontos forrása az ELLAGSAV-nak (EA). Az ELLAGSAV egy daganatpreventív fenolos dilakton, anticarcinogen /magyarul daganatmegelõzõ, rákellenes/ hatású. Kísérletileg igazolt, hogy az EA étrendi adagolása 55%-al csökkenti a tumor fejlõdését.
Daganatosok étrendjébe tehát nem csak, hogy ajánlott, de szinte már kötelezõ!