navigáció

Zöldtrágya - élőmulcs

Hobby-tér Kerti munkák Zöldtrágya - élőmulcs

Zöldtrágya - élőmulcs

Az első, és legfontosabb szabály, hogy ismerjük a növénytársításokat! Miért? Mert ha össze-vissza vetünk mindent, lehet, hogy több kárt okozunk, mint hasznot. Fehérmustárt nem vetünk retkek, és káposztafélék közé. Bükkönyt nem vetünk bab, és borsó elé, közé, után. Biztosan rájöttetek, azért, mert tesók. Bizony, a zöldtágyát is ismerni kell!

A második szabály, hogy ne engedd felmagozni soha, vagy a szárat elfásodni! Ha bármelyikre utaló jeleket látsz, indulhat a sarabolás. Nem holnap. Most!

A zöldtrágya magját szórd a földre, majd, ha nincs alatta zöldmulcs, enyhén gereblyézd be. Jöhet egy kis permet, a többi a természet dolga. A zöldtrágya nem csak a talajt javítja és táplálja, de elnyomja a gyomok többségét is. Mikor először alkalmaztam, az okosok felvilágosítottak, hogy elcsesztem a szitut, mert elszívja a tápanyagot, és a vizet. Aztán csak lestek a holdra, mint sajtra, amikor nekem locsolás nélkül több zöldségem termett. Ráadásul a következő évben már ásnom se kellett :D Tettem egy parlagrészen egy kísérletet. Két évig a degec földre csak a magokat szórtam, és ha eljött az idő saraboltam, majd újra szórtam. Két év alatt humuszos, porhanyós, élettel teli földdarabot kaptam derékfájás nélkül. És csakis a zöldtrágyanövényeknek köszönhetően!

Azt kérded, miket használtam? Akkoriban még nem lehetett kapni kilós kiszerelésű magokat. Igaz, újabban ismét nem, csak vagy zacskósat (5-30 g) vagy 25 kilósat. (Szerintem, ha valaki rászánná magát, meggazdagodhatna ebből.) Nos, bükkönnyel és fehérmustárral kezdtem tavasszal, és természetesen lucernával. A rávetés-sarabolás hajdina volt magában, majd fehér mustár és méhlegelő jött. Ősszel újra hajdina, olajretekkel. (A retket ősszel érdemes vetni, azaz úgy szeptember elejétől.) Na ezeket nem kellett sarabolni, a tél megfektette helyettem.

A sarabolás azt jelenti, hogy 2-3 centi mélyen a talajban vágjuk el a töveket, ha a kelés gyér volt, és nem takarta az egész felületet. Ez főleg ugarok termelésbe fogádsánál fordul elő, tapasztalatom szerint a hobbikertész kétszer annyi magot vet, mint szükséges. (Én se tudok erről leszokni) Ha a talaj be volt borítva zöldtrágyanövénnyel, elég a föld fölött elvágni, a magok gyönyörűen kikelnek a visszamaradó zöldmulcsban.

Hogy miért vetek a még álló zöldtrágyanövényre? A mag nem mindig potyog a földre, de ha utána még sarabolok, a rázkódástól biztosan a helyére pereg. Ha sarabolás után vetek, a magok jó része olyan helyre hullik, ahol nem fog kikelni. Ugyanis a sűrű vetés miatt olyan zöldtömeg van, ami állva is dzsungel-szerű, mégis szellős, de lefektetve már degecebb. Ugye az ember nem négytzetméterenként vált sarabolás és szórás közt. Jó darabot lesarabolunk, és mire vetünk, a fonnyadás miatt összeáll az egész egy áthatolhatatlan szőnyeggé. Tök logikus ugye? Mégis évek voltak, mire rájöttem a helyes sorrendre.

Ja, bocs, az első tavaszi vetés előtt kapott egy vékony, pár centis zöldmulcsot, ami megmaradt egy ágyáson a zöldségek területén. Nem ázott ki minden, gondoltam harmatfogónak elég lesz az a pár centi. Jól gondoltam, a magok rakétaként küldték fel a száracskákat közüle. (Tanulságként tekintettem a sikerre, most már, ha vetem a magot, összegereblyézek hozzá őszi maradékokat.)

De folytassuk. A következő évben próbaként már ment a bükköny mellé borsó is, mert kaptam új magokat, gondoltam a régit se dobjuk ki. Hozzá a facélia, és a hajdina társult csak úgy csípőből, hirtelen.. Sarabolás után sarkantyúka jött, a "véletlenül" közé keveredett büdöskével. Kereste is a nejem a magokat sokáig. Csak egy megsemmisítő pillantást kaptam, mikor felfedezte, hol vannak. Később, amikor felépültem a pillantásból, lesaraboltam ezt is. A lucernát ismét, mert az sajna kipusztíthatalannak tűnt. Újabb szórásra szeptemberben volt időm, mert még tartott a pillantás hatása. Akkor amim még maradt mag, úgy lazán a mulcsra szóródott. Voltak újabbak is, de ez volt amire emlékszem.

Hozzáteszem, a lucernát vastag takarással tudtam csak kiírtani. Gondoltam, váltok herefélékre, de haverom felvilágosított, hogy még rosszabb kiírtás szempontjából.

És itt egy újabb tanulság, amire saját bőrömön kellett rájönnom. Ne lopd el a nejed magjait! Vagyis nem is. Hanem, hogy évelőket ne használj! Jó ötlet, ha több évig van időd szórakázni a területen, de ha nincs, kerüld messzire..

Nos mint láthattad, tesókat is vetettem együtt. De nem kúltúraként! Kultúrában tilos! Azaz káros. A bükköny és a maradék borsó együtt vetése hasznos, mert a borsót nem megszedni akarom, hanem mindkettő nitrogént köt meg, a zöldtömege pedig kiváló alap a többi zöldtrágya elé. Így a többi jobban gyökeresedik, több zöldtömeget fejleszt,a gyökerek hatékonyabban lazítják a talajt, és ugye a humuszképződés is ezerrel beindul, amiutől még morzsalékosabb lesz.

Mikor ideális a zöldtrágyanövényt sarabolni? A virágzóknál, amikor az első virágok megjelentek. Onnantól a növény növekedése lelassul, mert a tartalékait a szaporodásra akarja fordítani, elkezdi a szárát fásítani, amitől az nehezebben bomlik el, és útban lesz nekünk a munkában. A többit akkor, amikor "szép" zöldtömeget hozott, a talaj frankón fedve. Zsuppsz ki a magokat, majd elő a saraboló, és hagy csorogjon az izzadtság. 

És egy újabb jó tanács. Vegyél, vagy készíts saraboló kapát. Nem csak azért, mert gyorsabb, és kényelmesebb vele a sorok közt játszadozni, de a zöldségeidre is jobban vigyáz, mint a hagyományos rögverő kapa. A másik, hogy nyugodtan növelheted a sor-, és egyedközt, nem lesz kevesebb termésed tőle, sőt, több! Extranövekedéssel hálálják meg a növényeid. Ez ugyanúgy igaz a répára, és a paradicsomra is, és sorolhatnám.

Összegzésként azt mondom, érdemes zöldtrágyázni. A mag akár a kert sarkában is megterem, ha vetünk oda is, és hagyjuk felmagozni. De ha venni kell, 2-3000 forintból megvan az éves mag 1000 nm-re. A hozamnövekedés nem az első évben látványos, hanem a másodiktól folyamatosan. Beindul a talajélet, a mikrobák el tudnak szaporodni, csak úgy, mint a hasznos rovarok. A földünk soha nem fog cserepesedni, nem fog kiszáradni, mert a termelődött humusz a korábbinál akár 10x annyi vizet eltárol, mint a degec, kizsigerelt föld. Nincs talajpárolgás, van elég komposzt a teákhoz is, és ültetéshez is, a termésünk pedig olykor megháromszorozódik, és nem kell venni semmilyen permetet se a zöldségekre, se a gyümölcsfáinkra, az egyetlen lemosó kivételével. De ha van tavasszal rá komposztunk, egy bővebb gyógynövényes komposzt-teával az is kiváltható.

Ha a zöldsarokban a facéliát, a bükkönyt, a repcét és a mustárt is hagyjuk virágozni, olyan zsongás veszi kezdetét, amitől kivirul minden, még az ásó nyele is. És egy organikus kertésznek ettől nem lehet szebb látványban része. 

Asszem ennyi.