navigáció

Vetés, duggatás előtti okosságok

Hobby-tér Egyéb furmányok Vetés, duggatás előtti okosságok

Kezdjük a magokkal. Mindenki járt már úgy, hogy az elvetett magja akár egy hónapig is "lustizott" egy jót, mire úgy döntött, kibújik kicsikét. Minket meg az infarktus kerülgetett, és a magkereskedő felmenőit különféle nembecses jelzőkkel illettük.

Pedig nem ők tehetnek róla. Vannak évek, amikor a vetőmag olajosabbra érik, és tárolás közben ez az olaj filmréteget képez a magon. Namost, az olaj víztaszító. Mi ugye elvetettük, de egy hónap, olykor több, és ez a réteg még kitart. Ráadásul a legtöbb fagytűrő növényünk magja csírázásgátló hormonnal is el van látva, nehogy tél előtt meginduljon, mert ha azt tette, elfagy, és pukk a túlélésnek. A természet okos. Mi vagyunk olykor lükék.

Mi a teendő? Kamilla és zsurló. Olykor egy kis tejecske is. Miután jól kinevettétek magatokat ezen, rátérek, mit értek rajta. Főzz 2 dl vizet fel, majd szórj bele 1 tk kamillát, és 1 tk zsurlót. Pislants kettőt, majd vedd le a tűzról, hagyd langyra hűlni. Öntsd fel fél liter felfőzött, majd szintén lehűtött vízzel, ebbe tedd a magot 8-24 órára ázni. Ha kevesebb időd van, töményebb oldat kell, és gondoskodj a folyadékba homokról, vagy csillámporról, és állandó keverésről. Fent nevezett anyagok ledörzsölik az olajat, a zsurló megvédi a magot a penészedéstől, a palántadőléstől, a kamilla feltölti élettel. A lé mehet utána a komposztra, jót tesz neki.

Jó száz éve késve kezdtem el a kerti munkákat, a szomszédom ágyásai már tükörsimák voltak vetés, ültetés után, mire  én gereblyézni kezdtem a felszínről az előző évi takarást. Megszórtam komposzttal, azt is belegereblyéztem, aztán elkezdtem kiszórni a magokat a helyükre. Az én petrezselymem már dugta ki a fejét, a szomszédé még aludt kicsinyétig. Vakarta a kopasz fejét heteken át, noha előtte széles vigyorral hordta fenn az orrát, mert nekem már 5-10 centisek voltak a petruskáim, mire az övé itt-ott kezdett nagy kegyesen bemutatkozni.

Mikor már a tarkója is véresedett a kaparástól, azért csak rám szólt. Persze azt kérdezte, hol veszem a vetőmagjaimat. Elmagyaráztam neki, hogy készítem elő a magot.

Következő évben kipróbálta. Onnantól kezdve nem szégyellt kérdezni.

Elárultam neki aztán, hogy a kobakosok áztatójába kevés tejecskét is teszek a gyógynövények mellé. Hogy egyes magoknak jót tesz, ha megpörkölődnek kissé (pl akác, egyéb hüvelyesek), másoknak, ha forró vízzel nyakon öntjük (pl. csonthéjasok, hüvelyesek).

És most a gyökérdugványokról, a hagymákról és rizómákról (gumókról). A dughagyma aljas kis piszokalfréd tud lenni. Elduggatja az ember, aztán egy hét múlva kimászik. Sokáig agyaltam, de miután nem ásom elő a talajt neki, nem tudtam arra fogni, hogy a tömörödés miatt. Később utánanéztem, kérdezősködtem, és kiderült, a hagymafélék többségének van egy fura tulajdonsága. A gyökereik ősszel lehúzzák őket, tavasszal a duzzadástól elkezdenek lassított rakétaként kilőni felfele. (Ekkor jöttem rá, miért tűnt el a császárkoronám pl,, amikor ki akartam ásni).

A megoldás: verjük át! Azaz áztassuk csak be előre zsurlós-kamillás katyvaszba egy napra, és sasoljuk le, mit szól hjozzá. Kísérleti telepem a balkonládám volt. Úgy nyomkodtam bele, hogy a földben balkonparadicsom volt őszig, és semmit nem bolygattam rajta. A kísérlet bevált, bevittem a szobába, hűvös helyre, és láss csodát, piacos minőségű, de vegyszermentes zöldhagymám volt decemberben! Meg januárban. meg... És még valamire rájöttem. Ha nem tépem ki hagymástul, hanem ollóval elvágom, 1-2 cm szárat hagyva, nem kell újat duggatni, mert kihajt újra! És újra! Nem tudom hányszor képes erre a csodára, de mivel mikor a kertben is nőtt már, a ládába más került.

Tavasszal már az ágyásokban is ezt tettem. Nejem gumós begóniáit is így keltem életre, a gyökérdugványokkal is így bánok. Ez utóbbiakkal olykor vigyázni kell, mert elrothadhatnak, ha nem a fajtának megfelelően áztatjuk. Vannak, akik szikkasztást igényelnek, hogy a metszlap bőrösödjön kicsit, csak azután áztathatjuk.

Figyelem! Az ananászt szikkasztás után ne áztassuk! Csak be a kissé nedves földbe nyakig a kalapot, majd mellé az alma, és rá a zacskó. Viszont hetente permetezzük a zsurlós-kamillás teával, akkor már jót tesz neki. Ha megmaradt, kora ősszel ki kell ásni, és cserépben bevinni. Télutón újra almát mellé, ismét nylonzacskó rá (olykor szemeteszsák méretű) és amikor virágzik, május második felében kimehet zacskó nélkül. Jó fekvésű telken őszre saját ananászunk van, akinek nem volt szerencséje vigye be nagyobb cserépben, és ablak mellett beérhet.