navigáció

Betakarítás, szüret

Hobby-tér Kerti munkák Betakarítás, szüret

Betakarítás, szüret

 

Pofonegyszerű sokak szerint. Vagy mégse?

Mégse. Ezt is tanulni kell, a hasznos ötleteket tovább adni, a megfigyeléseket megosztani, hogy fejlődjön a technika. Senki se születik kertésznek.Okos organikus kertész nem más kárán tanul, hanem más tapasztalatain. Aki ismeri a növényeit, igényeit, ki tudja szűrni a felelőtlen, vagy rossz technikákat, mint növényidegeneket. A könnyen sérülőket így nem tépjük, hiába ajánlják. A felületükön érzékenyeket nem fogdossuk. A nyomásra érzékenyeket megvédjük az ütésektől, rázkódástól. A tejnedveseket mindennemű sérüléstől óvjuk.Nem szedünk fel, nem szüretelünk le rothadásra hajlamost ködben, esőben. Azt hiszem, érthető az elv? Ismerd meg a növényed.

A betakarítás szakszerűsége az egész évi munkánkhoz szervesen kapcsolódik. Hiába kínlódtunk egy éven át, ha nem tudjuk, hogyan szüreteljünk, vagy tároljuk, amit leszedtünk. Miért nagyobb a szomszéd hagymája? Miért áll el tovább az ő feketegyökere, pasztinákja?

A magyarázat gyakran pofonegyszerű. A hagymát taposni kell, mielőtt felszedjük. A szárát rá kell taposni a földre, hogy az abban raktározott tápanyagokat a növény viharsebesen átszállítsa a gumóba. Így a hagymánk nagyobb lesz, eltarthatóbb, ízletesebb, beltartalmi értéke gazdagabb. Óriási hiba, amikor a hobbikertész levágva a szárát szedi fel! A szárral fonva nem csak a fokhagyma, de a vörös, és fajtái is tovább eltarthatók, és a pince falát is hasznosíthatjuk! Az ízük így tovább eredetiben élvezhető. Egy jó tanács. A pincét csakis mésszel fesd át minden évben, ne higgy a műgyanta alapú festékekben. Tárolásra szánt pincékben nem alkalmasak.

Ma még ritka a kertekben, de a spárgánál is finomabb a bakszakáll (feketegyökér) aminek a szedése nem éppen hagyományos. Aki kihúzza a földből - akármilyen puha, porhanyós is az - saját maga ellen cselekszik. A sérült gyökér, de még a hajszálasok is fehér tejet eresztenek. Amelyiken észleled, aznap megpárolva még élvezhető, de később már nem! A bakszakállnak előbb ássunk olyan 8-10 centire a zöldjétől egy nyomnyi árkot a soron. Most az ásóvillát mögé tesszük, szintén 8-10 centire, és a növényt a földdel együtt az árokba borítjuk, a villát többször is megjáratva. Meglazul a földje ettől, és elereszti a gyökereket. Kis rázás, és ha óvatosan húzzuk, engedi. Ekkor kell kihúzni, de most is óvatosan! Általában két ember csinálja, mert a bakszakáll leve feketére festi a kezet. A szedőn legyen gumikesztyű!

Örök vitatéma pl a meggy. Régi falusi emberek is azt mondják, ha a meggyet vesszejével szeded, leszeded azzal a jövő évi termést is. A cseresznyénél igen, ez igaz. A mai meggyfajták többségénél viszont ez nem igaz. Járom az országot, a világot, és elszomorít, hogy tele van "ostoros" meggyfákkal. Az a meggyfa, amely hajlamos az ostornevelésre, vesszős szüretért üvölt a gazda fülébe! (Ma már vannak más ilyen gyümölcsfajták is.) Az embernek olyan érzése van, hogy a fűzfával tévesztik össze. Azt kell ilyen szomorúan lecsüngőre nevelni. A sok felesleges gally a jövő évi termést csökkenti, nem csak súlyban, szemnagyságban is. Nem kell sajnálgatni, amelyik hajlamos az ostornövesztésre, azt termővesszővel együtt kell levágni, majd a földön a száracskájával együtt leválasztani a vesszőről.

A gyökérzöldségek zöme meghálálja a bakszakállnál ismertetett betakarítási módszert. De hogyan szedjük a salátát? Késsel alányúlunk, és 1-2 centivel az első levél alatt elvágjuk. Lehetőleg szállítás előtt, mert hamar fonnyad. Ez vízpermettel bizonyos határon belül frissen tarható, de nem sokáig.

A karalábé fura jószág. Ha nagyra nőne a feje, és mondjuk csak egy fél kell, nyugodtan tetejezzük le úgy, hogy levél még maradjon rajta. A levágott felső, zsenge fele a legfinomabb, és csoda fog történni. Mire az ősz eljön, a vágási felület peremén körben kisebb karalábék nőnek!

A dinnyeféléket, tököket, uborkákat késsel, vagy éles ollóval vágjuk el kb 2-3 cm kocsányos szárral. Soha ne tépjük! A rajta lévő szár megakadályozza, hogy a nagy seben "kivérezzen", azaz nagy vízveszteséget szenvedjen. Ezeket a szárakat közvetlenül a felhasználás előtt kell levágni. (Ha a dinnyét, tököt télire szedjük, ezt a szárat méhviaszba mártva hónapokkal megnő az eltarthatóságuk.)

A hüvelyeseknél van a legtöbb gond. Sietnek, így tépkedik, ami látszólag nagyobb termelékenységet biztosít. De csak látszólag. Még kezdő kertész koromban láttam egy fura szerszámot. Kimustrált fémfűrészlap végén volt egy ferde beflexelés, ami ugyanazzal a lendülettel ki is volt élezve (mint a PVC-sek kampóskése). Nyélként körbetekert szigetelőszalag szolgált rajta. Ezzel a szerszámmal a vendéglátóm felesége boszorkányos ügyességgel szedett borsót, babot, és pillanatok alatt. Nem volt kitépett bokor, leszakadt termőszár. Azóta továbbfejlesztettem. Kipróbáltam a fentebb említett linóleumkést is, de az balesetveszélyes. Ez a ferde vágókés számtalan növényünknél bevált. A szólőnél is.

Ide írok egy jó tanácsot. Egyre több babfajtánál derül ki, hogy ha letermett, nem érdemes leváltani. A föld fölött kb. 5 centivel lekaszálva új bokrot nevel, és újra terem!

A köszmétéhez, ribizlihez egy fura szerkezet szolgál a szüret gyorsítására. Egy bádogpohár. A poháron vágni kell egy félkör alakú kb 1,5-2 centi mély vájatot, abba elosztva 3 kisebb, 2-3 mm széles hasítékot. A termőszáron végighúzva secperc alatt leszüretelhetjük azt, amit a tüskék miatt véráldozattal, és sokkal később tudnánk leszedni.

A fűszernövényekhez szerezzünk be infót, mert ahány ház, annyi szokás. Azaz mind más érési szakaszban szedendő.

A zellert levéllel együtt szedd le, és amikor vermeled, csak akkor válaszd le a sziklevelek kivételével a többit, a lehető legkisebb sebet ejtve! A zeller gyökerét is hagyd meg, ne csak a szárát! Hűvös pincében a gyökeret takard földes homokkal, nedvesítsd. A következő betakarításig friss marad. Ha vízhajtó teának akarod felhasználni, vágd a jól megmosott fejet négy felé, és ha van szeletelőd, azon zsülietezd (apróra csíkozd) le. Vásznon terítsd szét, és szárítsd le a levelével, magjával együtt. Néha levesbe is teszek ebből, vagy a húsokat szórom meg sütés előtt vele.

A paradicsomot, paprikát kis kocsánnyal szedjük, szintén a párologtatás miatt. Amíg az rajta van, és van nedvtartalma, a bogyónk nem veszít a sajátjából, csak a kocsány! Mihelyst leszedtük, a kinyílt seben a bogyó fog elszáradni. A paradicsom utóérő, akár zölden leszedve is beérik az ablakban. Az íze így nem lesz olyan, mint a kerti, de ha kocsány is van rajta kisebb szárral, finomabb lesz a szár nélkül leszedetteknél.

A krumplit ne ásóval szedjük, hanem ásóvillával, és ne spóroljunk, kintről klözelítsünk a tő felé. Organikus kertben gyakran olyan távol is nő gumó, ahol a műtrágyázottnál lehetetlen. Felszedés után ne mosd le!

A gyökérzöldségeket se mossuk meg. Hagyjuk rászáradni a földet, amihez ragaszkodnak. Ezután már könnyen lerázhatók róluk, és vermelhetjük, vagy feldolgozhatjuk. Földből kiszedve azonnal vermelni nem ildomos. A környezeti hő és páraviszonytól függően 1-5 óra kivárás szükséges, ha sokáig elálló termést akarunk.

Körte, almaféléket szárral szedd, a szárat mártsd méhviaszba, ha azt akarod, hogy sokáig élvezhető legyen. Ha befőttnek, kompótnak szeded, a szár a mosás után kerüljön le róla!

A káposztafélék sokáig kinn maradhatnak, enyhe fagyokat is kibírnak, a kelbimbó még mínusz 3-8 fokos fagyban is képes nőni! Akár a hóról is szedhető, sőt, ilyenkor a legfinomabb! Közhiedelemmel ellentétben a fejeskáposztát egy kis nyéllel szedd, amit majd akkor vágsz le, amikor elvermeled, de így a közbeeső időben akár 2-3 hét is eltelhet nyom nélkül!

A rebarbarát ne sajnáld, de 3-4 levelet mindig hagyj rajta. Soha ne vágd, mindíg csavarva tépd le a tőről a levélnyelet! Ne a kertben, a konyhában válaszd le róla a levelet. A levágott levél egyébként kiválóan jó adalék a paradicsomos káposztához, vagy kelkáposztafőzelékhez. Feldobja az ízüket, és a látványukat is. Beltartalmából pedig sok olyan égetően fontos nyomelem hasznosul így, ami egyébként a komposzthalmon végezné. Rizses, gerslis hússal ugyanúgy tölthető, és megfőzhető, mint a töltöttkáposzta. 3-4 évenként szedd fel a gyökerét, a külső részeit oszd szét 3 felé, azt ültesd el, vagy ajándékozd oda kertbarátaidnak, a közepét a zellernél ajánlott módon zsülietezd, és szárítsd meg. Székrekedés elleni teák fontos alkotóeleme! Ráadásul fűszernek sem utolsó. Kellemes, különleges ízt kapnak tőle az ételeid.