navigáció

Kerti munkák

Hobby-tér Kerti munkák

Munkák az organikus kiskertben


Más néven öko-kertészkedés, bio-kertészkedés. Hazánkban még ingadozunk, máshol eldöntött az elnevezés. Az öko-t a szisztáma függvényében használják, a bio-t az élelmiszereknél, az organikust a termesztésénél, és néha az élelmiszernél (bio az alapanyag, organikus a késztermék. Ebben is van logika.)

De mi is az az organikus kert? Az öko-szisztémába szervesen integrálódott, kemikáliáktól, friss trágyáktól függetlenedett, bioélelmiszereket termelő kert az organikus kert.

Ahhoz, hogy ki-ki dönteni tudjon, alább, ha nem is teljes kitekintést, de pár dolgot közlök, ami sokaknak első pillantásra esetleg nem érthető, hogy kapcsolódik a témához. Az összehasonlítást szolgálja, mint pl az, ha leírom, a nagyüzemi "húsgyártáshoz" 1 kg tiszta hústömeg előállításához 5 m3 víz kell, míg az organikus állattartásnál csak becsült érték van, és az fél köbméternél húzható meg, nem ötnél. Az organikus növénytermesztésnél az egy kilógramm hasznos súlyra számított vízszükséglet 5 l környékén van, a nagyüzeminél ugyanez 50-nél kezdődik. 

Az okosan megtervezett organikus kertben a munkálatok semmivel se többek, mint a kemikáliásokban, hanem kevesebb, ezzel szemben szebb, egészségesebb, több, és eladhatóbb termést takaríthatunk be. Kívülálló számára az ilyen kert nem "szép". Miért? Mert mindenhol fű, széna, szalma össze-vissza. A növényeink tövét sem látni, mert ott is takarva a föld.

A bálintgazdák első ellenérve az organikus kerttel szemben az a félreértés, hogy többet kell benne ténykedni, mert ami egészséges, arra biztosan nagyobb gondot kell fordítani.

Lássuk az igazságot. Amit ő a folyamatos kapálásra, a növényvédelemre, a rovarirtásra, a trágyázásra, a gyomírtásra, az öntözésre és gombavédelemre fordít, azt én megoldom párszor félórás kaszálással, terítéssel. A többit azon szorgos kis segítőim elvégzik, akikkel a bálintgazdák tervszerűen, kitartóan, módszeresen, és kéjelegve végeznek. A segédeim aprítanak helyettem, trágyáznak, földet forgatnak, ásnak, lazítanak, a mulcs a locsolást is minimálisra csökkenti, nem kell a cserepesedett talajt kapálni. Növényeim ellenállóbbak, jobban, egészségesebbre, erősebbre fejlődnek, a természetes kórokozóik ha okoznak is néha gondot, oly minimálisat, hogy említésre se méltó. Náluk minden erőfeszítés ellenére (azaz pont azért) a legyengült növényeket gyakran tarrá rágják a kártevők, élvezhetetlenné a mérgeket kibocsátó gombák.

Folytassuk az összehasonlítást a másik szemszögéből.

Miért nem szervestrágyázunk mi? Vegyük pl. a marhát. Látott már valaki marhát abból a fűből legelni, amire ő pottyantott, de ott dúslik? Pedig a trágyája nyomán zsengébb burjánzások igen kívánatosnak tűnnek a hozzá nem értő számára! A marha hozzáértő, okosabb sok ökörnél. Emésztőrendszerében bélgiliszták milliói kelnek ki, amik így találnának új gazdára. Ha lehajolna valaki kíváncsiságában, a fűszálon a harmatcseppben megfigyelhető az apró kis férgek mozgása. Cseppenként akár tucatnyi is hemzseg. Ezek azok a fránya bélférgek. A ló, és a kecske, vagy juh ezt bátran lelegelheti, nem fejlődik ki bennük a féreg, az ő emésztőcsatornájukban elpusztul, de az emberben nem, bennünk vígan kifejlődik. A lóét viszont bátran eheti a marha, a juh, a juhét a marha és a ló, és így tovább. Organikus kertész épp ezért állati, emberi eredetű trágyát első lépcsőben nem használ!

Mit csinálunk mi, ha tágyát szerzünk? (Mert megyünk utána, és szerzünk! Ellentmondás? Nem. Lássuk, miért.)

A trágyával a gyomot szórjuk meg. Hihetetlenül beindul tőle a vegetáció. Ezt kaszáljuk le, és komposztáljuk, ahol végül a benne lévő férgek elpusztulnak a komposzthalom hőjében. Ha nem, télen lesz végük. Ezzel a komposzttal „trágyázunk”. 1 kg komposzt a legjobb istállótrágya 2-3 kg-ját váltja ki!

Gyenge gyomrúak, és idegzetűek ne olvassák el ezt a bekezdést. Még ma is, az üzemek, de a kistermelők pláne, a fejes salátát fekállével (emberi ürülék vízzel felhígítva) locsolják, hogy szebb, és zöldebb, eladhatóbb legyen! A saláta a kapott fekált nem tudja mind feldolgozni, ott marad a levélen a gilisztapetékkel, így kerül a piacra. Az emberi bélférgek petéi vígan, teliszájjal vigyorogva várják, hogy bennünk új gazdatestre találjanak.

A műtrágyák. A világ legfeleslegesebb, és legkártékonyabb találmányainak egyike. Miért? Állítólag velük olcsóbb a gazdálkodás. Vegyük csak a bal kezünket. Tegyük bele a műtrágya árát. Tegyük a gombaölőét, a rovarirtóét, a gyomirtókét, a locsoló-berendezését, a kijuttatásába belefektetett gépi, és emberi munkáét, az energia és üzemanyagköltséget, számítsuk ide azt az ökokatasztrófát, amit a felhasznált víz máshol eltűnése okoz, és vessük csak össze, mi ebben az olcsó, amikor a jobb kezünkben némi kaszálás van?

Elmesélek valamit, érdemes utána nézni. Szlovákiában figyeltek fel húsz éve arra, hogy egyre fogy egyes területeken a talajvíz, ami már az ivóvízkészletet fenyegette (mára a fenyegetés előlépett ténnyé.) Az okosok összedugták a buksit, mi lehet az ok, amikor a csapadék ugyanannyi? Több év alatt sütötték ki a valót, amit mi évtizedek óta üvöltünk a fülükbe. A takaratlan mezőgazdasági művelés háromszor, ötszörször annyi vizet párologtat el, mint anennyit esőként kap. (És nem beszélek az így keletkező felszálló légoszlopokról, ami az esőfelhőt magasabbra löki, az megfagy. és vagy jégként kínál meg minket, vagy fogja a vándorbotját, és tovább áll.) Honnan pótolja a talaj? A közeli folyókból. De így az is kevés, locsolni kell. Honnan legyen a víz? A folyókból. Egyszer csak a lentebbi szakaszon kóros vízhiány lép fel, oda már nem jut elég, eltűnik a talajvíz, elkezd a terület elsivatagosodni. De azóta valami más is kiderült. Összevetették az ilyen térképet azzal, amit a biztosítóktól kapott adatokból készítettek. Ahol megmagyarázhatatlan házrepedések, süllyedések iránti kárigényt jelentettek be. A két térkép tökéletesen fedte egymást. A bálintgazdák okossága miatt ma már lassan százezer lakás lett Szlovákiában értékcsökkent! Csak számoljon valaki utána, mekkora az a kár, a bosszúság csak ebből, amit okoztak. Nyilván a hozzáértésükkel.

Egyébként már nálunk is csökken a talajvíz. A valamikori Jordán folyó pl, ami bővizű volt, már nem éri el a tengert, előtte elfogyasztják, mert keresztény fehér civilizációnk rájuk erőltette a "modern" mezőgazdaságát. Egész vidékek, városok szűntek meg emiatt, emberek milliói éheznek. (Holott - állítólag - épp ezért segítettek volna nem?) Nyertek százezer hektár pluszterületet, amin másfélszer annyit tudnak így termelni, elvesztettek lentebb háromszázezret. Hova lett a víz? Elszívta az öntözéses mezőgazdaság, a kemikáliagyárak sora.

De térjünk vissza a mi kertünkhöz, és a különbségek taglalásához a kitérő után. A talajt a műtrágyák megmérgezik. Még rosszabb, hogy minket is. Elpusztul benne az élet, nincs ami tápanyagot hozzon létre, a giliszták szó szerint elfolynak a talajban (saját szememmel láttam műtrágyától szétmaródott, kocsonyásodó, saját vérükben vonagló gilisztákat), így nincs ami puhítsa, forgassa a talajt, ezáltal a hajszálcsövek sem jönnek létre, a talaj száraz, nem jut neki a talajvízből, a gyökerek nem tudnak fejlődni, sőt, a műtrágya leszívódik, az mérgezi meg a talajvizet. Ihatatlanná nitrátosodik, nitritesedik.

Én még emlékszem településekre, ahol már az akkori érzéketlen vezetők is zacskós vizet osztogattak az iskolákban emiatt. (Csak egy példa Harsány község Borsodban, de másokat is sorolhatnék, ahol a felelőtlen mezőgazdák azóta se feleltek a tettükért. Következő évben arra autózva újabb műtrágyahegyeket láttam a földek mellett felhalmozva, pedig a vízben nem csökkent, hanem nőtt a koncentráció.) A növényeink nem kapják meg az egyoldalú táplálkozás következtében az összes olyan anyagot, ami kell nekik, ezért újra és újra, újnál újabb, ilyen-olyan műtrágyákat szórnak ki, a növények pedig érzékennyé válnak a gombákra, a rovarkárra, a természetes kártevőik ellen védtelenné válnak, a vízfelvevő képességük romlik. Ennek következtében erre is permetezni kell nem kis költséggel, majd locsolni is. Hány forintot vittünk már bele? Tudja valaki számolni? És a végeredmény, amit kaptunk?

Egy olyan valamit, ami már csak a külsőségeiben gondoljuk annak, aminek látszik. A belsejében mérgek, hormonok, gombaölők szaporodtak fel, mert tudnunk kell, a növény a termésben sokszorosan magasabb koncentrációt hoz létre, mert a túlélésének az a kulcsa. Mi pedig megesszük. Aztán a pékek, a feldolgozóipar még rátesz erre pár lapáttal. Brrrrrr!

A következmény? Cöliákia, cukorbaj, gyomor- és bélbetegségek, szív, és érrendszeri problémák, Alzheimer kór, Parkinson.kór, asztma, allergiák egész sora, rákbetegségek. (A neten bukkantam egy oldalra, ahol felsorolják az összes MÁR BIZONYÍTOTT kemikáliák okozta betegséget. Soknak a magyar megfelelőjét se tudom, és a google-fordítóm se képes megbírkózni vele, de ha elkezdeném sorolni, csak a betegségcsoportok nem férnének ki egy oldalra.) És ez csak pár az egyre szaporodó számú kórból, amikről már bebizonyosodott, hogy nagy részük kialakulásában ez, az agyatlan kemikáliás bagázs a bűnös. Ennek mi is a következménye? Kiesett munkaidő, termelékenység-esés, táppénzre kidobott pénz, horribilis kórházi és egészségügyi költségek. (Német független szervezetek számításai szerint minden kemikáliagyártásban megszerzett 1 euro „tiszta” haszonra a társadalomnak 37 euro kidobása jut.

Azt az 1 eurot kevesek zsebelik be, így jut belőle a politikusok zsebébe is, akik hálából nekik ízlő törvényeket hoznak. A 37-et mindnyájunkéból húzzák ki, azokéból, akit megbetegítenek, munkaképtelenné tesznek, akiknek az életkilátását, minőségét rontják le. Amerikaiak már megerősítették a német számításokat, azzal a megjegyzéssel, hogy náluk magasabb veszteség jön ki. És ne feledjük, a kemikáliák gyártói a harmadik helyen állnak a széndioxid, és elsőn az ammónia-metán kibocsátók között. E gázok a felelősek az üvegházhatásért, de főleg az ammónia és a metán! Sokszorosan erősebb üvegházhatásuk van, mint a CO2-nek.) Amíg a jól menő műtrágyagyárak meg, és le tudják fizetni a „szakértő” bálintgazdákat, addig a műsorszórókban mindig lesz olyan, aki kiálljon az érdekükben, arcát adja az arcátlan reklámjaikhoz. És sajnos, az emberiség jelenlegi szellemi színvonalát tekintve, mindig lesznek olyanok is, akik hisznek nekik.

Megérthető, hogy miért propagálom az organikus hobbikerteket? Épp elég bejut a jótét lelkek miatt a kenyérbe, a húsba belőlük, legalább a gyümölcseink, zöldségeink legyenek mentesek ezektől.

Mennyi is már az a költség a bal kezünkben?

Tőlünk fejlettebb országokban rohamosan nő az organikus termesztésbe vont terület. A Német, a Holland, a Dán elemi iskolák hatodik osztályosai ki tudják számolni a táblánál, miért érdemesebb bio élelmiszert termelni a műtrágyás helyett. A tábla másik felén azt bizonyítják, ha 1,5X drágább lenne a bio élelmiszer, megvenni is jobban megérné azt. De nem annyi, közel egyforma, ott alig valamivel több. Svédországban nem kap organikus igazolást az a gazda, aki robbanó motoros géppel is besegít a gazdálkodásában.

Tölünk nyugatabbra van olyan ország, ahol évente megduplázódik az organikusba vont területek száma! Az előállítási költség pedig sok helyen már kisebb a „hagyományosnál”, így az organikus élelmiszer ott már olcsóbb lett. (Csak tudnám miért a kemikáliás a „hagyományos”?)

Az organikus kert alapja a megfelelően előkészített talaj. A talajmunkák tehát nagyon fontosak! A természet gyűlöli a takaratlan felületet, ami a bálintgazdáknál a gondosság egyik jele. Annak idején még voltak amolyan kiskert szövetségek, amiknek vezetői járták a hegyoldalt, és pontozták, amit a kertekben láttak. Felső szomszédom kertje mindig magas osztályzatot kapott, mert száraz, tiszta ágyások voltak mértani pontossággal (amikről a földet az első esők az enyémre mosták le a magokkal együtt), az enyémen meg állandóan kaszálék volt. A vezető egy amolyan tipikus bálintgazda, egy volt agrármérnök, meg is jegyezte, érti, mért nem neveztem be a szemétdombommal. Én a kertemre a napi 10 órás munkaidő mellett szakítottam időt, és szite csak pihenni jártam ki a családommal hétvégeken, ők már kint éltek kora tavasztól késő őszig, és mehettem bármikor, mindig csinálniuk kellett valamit. Ettől függetlenül mindenből többet takarítottam be náluk, és nekem még nyár derekén is ép, és egészséges volt a tavalyi sárgarépám, az övé karácsonyra elrothadt.

Vannak árnyoldalak? Vannak. Ahhoz, hogy egy terület organikussá nyilvánított lehessen, minimum öt évnek kell eltelnie. Ennyi az az idő, amennyi alatt az ott felgyűlt kemikália-maradványok oly mértékűre csökkennek (csak csökkennek, mert az eltűnésükhöz van, aminek 10-300 év kell!), hogy határérték alá csússzon az összes mutató. Ritka a négy, gyakoribb a hét, vagy hat év. Addig ne mondjuk rá az onnan kikerült termésre, hogy bio!

A másik árnyoldal. Hiába erőlködünk, akár vért is izzadhatunk erőfeszítésünkben, ha a szomszédunk tesz rá, és egy laza csuklómozdulattal elkezd permetezni, vagy zsákszámra gyomirtózik, műtrágyázik. A szél, az esővíz áthordja, és amikor megvizsgálják, bizony ott a termésünkben a nyoma. És megy a pocinkba, vagy a komposztra.

Mit ajánlok? Ha nehezebb is művelésbe vonni, de válasszunk olyan helyet, ahol nincsenek „kedves” szomszédok, és ahol mi vagyunk az első „földművelő fecskék”. Keserves lesz, de megéri.

Ha semmiképp nem lehet, a szomszédokra kell hatni. Hiába volt látványos a különbség a kertjeink közt, a szomszédaim évekig a titkos szereimről kérdeztek. Amit mondtam, azt fel se fogták, eleresztették a fülük mellett. Idegesítő volt, olyan érzés, mint mikor azt álmodja az ember, hogy fúj a szél szembe, és hiába segít rá kézzel is, csak nem halad. Volt olyan, aki fel akart jelenteni amiért nem permetezem ki a „kötelező” mérgeket, arra hivatkozva, azért olyan nagy náluk a kártétel. Makacs dolog a megszokás, semmi köze az ésszerűséghez, a logikához. Nem is azért tért át az organikusra elsőként az alsó szomszédom, mert egészségesebb, hanem mert meggyőztem, hogy olcsóbb.

A felsőtől még az után is évekig jött az áldás. Gyakran 2-5 m mélyen behatolt a gyomirtója, talajeróziót okozva a kertemben. A telek felső harmadában nem is mertem semmi ehetőt termeszteni, csak most, hogy új szomszéd van ott, aki okos ember, mert mielőtt csinál valamit, előbb kérdez.

Ma már elmondhatom, a kertem egésze organikus. Oldal, és tengelyirányban nincs senki, aki hagyományos kemikáliákat használna. Ma már vannak köztük, akik bizonyos dolgokban előttem járnak. Vannak kérdések, amit én teszek fel nekik. A meggy és cseresznye alá ültetett torma, és rebarbara, sóska trükkjét, hasznosságát már tőlük tudom. "Fiatal" felsőszomszédomtól (aki négy évvel idősebb tőlem) a sóskás fasebkezelő sár trükkjét tanultam el. A gilisztatrágyagyár nagymestere az Agármérnök felső szomszédja. (Nem írtam el, nem agrármérnököt akartam. Agármérnöknek csúfoljuk. Ő még ma se tért át, bár titokban néhány dolgot átvett.)

Permeteink tapadást javító alapanyaga a festők régi anyaga, a káliszappan (kenőszappan). 10 l vízhez 10 dkg kell. Fél literben felfőzve elkeverjük az adagot, szitán szűrjük a teákhoz, ázalékokhoz, ha levéltrágyaként akarjuk bejuttatni.

A leggyakrabban használt a csalán, a sarkantyúka, a fokhagyma, a gyógynövény és a zsurlótea, ázalékként a sarkantyúka, a káposztafélék, a fokhagyma, a gyógy, és fűszernövények, gazok, gyomok. Ezek, és a mindenhol alkalmazott mulcsozás alkotják az organikus kert alapját.

Ha megkéstünk a kaszálással? No para! A maggal lekaszált gyomnál se kell kétségbe esni, nem kell azonnal elégetnünk. Így nyersen nem való a komposztra az igaz, mert a magok még így is kicsíráznak szép számmal, de ha előbb az ázalékba tesszük egy, másfél hónapra, a maradványok már nyugodtan mehetnek a komposzthalomra.

A kert első szemrevételezésekor el kell terveznünk mindent. Hol lesz a szerszámos, hol a komposztáló helye, hol a zöldséges, a gyümölcsös, a virágos, hol az út, a bejáró, a behajtó, a lugas, vagy pergoláé. Az egyik legfontosabb, hogy hol a „vendégmunkásainké” Ez annak függvénye, hol lesz a legcsendesebb sarok, mert pl a sün, ami a legtökéletesebb csigairtó segedelmünk, nehezen szokja meg a szomszédságunkat, de ha igen, akár családostul odamotoszkál karnyújtásnyira, és a kezünkből eszik. Ha megtelepedett, vigyázzunk rá. Közvetlen környezetét ne háborgassuk, ne kaszáljuk, hagyjuk meg a kert azon részét vadnak, így nyugalmát se zavarjuk.

A kecskebéka se ellenség, készítsünk a kertünkben tocsogót nekik, és a rovarirtó énekesmadaraknak. Ha hozzánk szoknak, ide fészkelnek, itt fognak vadászni is. Készítsünk nekik fészkelő helyet, így biztosítva lesz, hogy évről-évre visszatérnek. Ők is mind részei az organikus kertnek. Egyet ne tegyünk, mesterségesen ne etessük őket!

A katicáknak, fátyolkáknak készítsünk petézőket. A levéltetvek született ellenségei ők.

Ne essünk kétségbe, ha néhány gyümölcsünk, zöldségünk a vendégmunkások áldozatául esett. Volt szomszédom óriás Germersdorfi cseresznyefáját megdézsmálta a seregély, ezért elkezdte légpuskázni őket. Aztán a termés háromnegyede fenn maradt, mert mit kezdjen annyival? Szemléletváltás kell.

Valaha az ókori Egyiptomban azt mondták, amit nem visznek el az istenek, azt oda kell adni nekik. Magyarul, ha nem volt pusztulás, vagy kár, egyik részét áldozat gyanánt a templomba vitték, a másik részét ott hagyták. Szedhették a szegények, a vadon élő állatok. Nem sajnálták tőlük

Mi egy ideig azt hittük, leigázhatjuk a Földet. Az okosabbak már tudják, ez lehetetlen, mert bármekkora pofont adjunk, a tízszeresét kapjuk vissza, aztán visszakézből még kamatra is futja. És ha nem értünk a pofonból, a Föld levált minket. Erről mindig egy kép jut eszembe egy régi vicclapból. Ül a pasi a fán, aminek egy ága rossz helyen nőtt, mert ott árnyékol, ahol a felesége pokróca ki van terítve. Ül, és vágja maga alatt az ágat. A felirat pedig ez: Majd én megmutatom neked!

Hát a bálintgazdáink ma is ezt teszik. Majd ők megmutatják, de a fát nem csak maguk, hanem milliárdok alatt vágják.

Az okos kiskerttulajdonos az organikus termesztésre tért át. Ha még nem, hát én nem aggódom, a bizonyítékok önmagukért beszélnek. Mert ha tényleg okos, egy lehetséges útja van, és rá fog erre találni. Aki nem okos, vagy lusta, esetleg felelőtlen, azt meg gyózködni is felesleges. A világ összes érve, jószándéka lepereg róluk.

A Hobbytér ezen bugyrában nem csak a talajmunkákat fogom részletezni, hanem itt lesz minden, ami a kiskertben hasznos. Nem győzök mindent egyedül. Sokat kell utaznom, így az időm kevés. Új dolgokat csak akkor tudok feltenni, ha időm engedi, és ha segítetek. Ezért türelmet kérek.



Kommentek:
iringo írta 2012-02-10, 20:33:33-kor


iringo írta 2012-02-10, 20:33:22-kor


cucpal írta 2011-01-10, 12:21:55-kor

Kedves Papi! örülök ennek a lapnak, kár hogy sokat utazol s e miatt kevés időd van, pedig ez ugy lenne jó ha sok időd lenne ehez a nagyszerü dologhoz, mert ugyanis nem kis dologhoz keztél hozzá én kívánom, hogy jól műkötesd ezt az oldalt,mert itt az elején elnyerte tetszésemet. Jó szerkesztést kívánok