navigáció

Dinnye termesztése a kiskertben

Hobby-tér Hagyományos zöldségfélék termesztése Dinnye termesztése a kiskertben

Dinnye termesztése a hobbikertben

Már az egyiptomiak is termesztették. Afrika az őshazája ennek a zöldségfélének (mert az, és nem gyümölcs! Az uborka, és a tök a rokona.) Az 5000 évvel ezelőtti egyiptomiak már élvezettel fogyasztottak. A kutatók megtalálták a királyaik sírjában is, mint élelmet a túlvilágra vitték magukkal.

A gyümölcs (mert mégis csak az és nem zöldség :D) az 1200-as évek táján került Európába. A móroknak köszönhetően, akik megvetették a lábukat Spanyolországban, és nem akarták nélkülözni hazájuk kedvelt csemegéjét. Tőlük kiindulva lassan meghódította Európa erre alkalmas helyeit. Közben mutálódott, nemesedett-fejlődött, így alakult ki a mára cirka 1000-féle változata.

A görögnek van piros, és sárgabélű változata. Nálunk a piros terjedt el, de a sárga édesebb. A héja? Van papírhéjú, vastagabb, csíkos, pettyes, sárgás, zöldes, még fehér, sőt, fekete is. A héját se dobd el, dzsemet lehet belőle készíteni.

A sárgából van ananászízű, sárga, zöld és fehérbélű, van narancs és pirosbélű, csíkos, földieper és áfonyaízű, és sorolhatnám még.

A görögdinnye különös helyet foglal el nálam. Egymást követő két évben sose ültetem ugyanazt a fajtát. Hogy milyen magot rendelek az öregúrtól, azt február-márciusban, nehéz tervezéssel döntöm el. Előveszem a katalógusát, és a hasamra ütve rábökök. De vannak favoritok, mitagadás.

Kétévente ültetek Melon Fiestát. Amikor az elsőt rendeltem, csak álltunk ott, és nem akartuk elhinni, hogy ilyesmi létezik. Uborkából nem terem ennyi. A Sugar Baby nem hoz nagy termést, de ez benne a pláne, kordonra tökéletes! Épp elég egy családnak egy étkezés után egy ekkora dinnye.

A sárgák közül a Sanglo, és a Carrefour a kedvenc. A Sanglo termése januárig eltartható. A hagyományos, nálunk bevált termesztési görög fajták 15 kg nagyságúra is megnőhetnek. A görögdinnyét nem a magas vitamintartalma miatt fogyasztjuk nyáron nagy mennyiségben, hanem mert a gyümölcsnek akár 90-95%-os a víztartalma, ami nyáron igen kedvező a szervezet vízháztartására nézvést. Behűtve az igazi, de az ember megfordít egyet, megvizsgálja, és ha érett, leszedi, és ott a földön kibelezi, megeszi. Melegen. És jóízűen!

Csak a görögdinnyének több mint 500 fajtája él világszerte, igen változatos szín és forma világban. A mi éghajlatunk ideálisnak mondható a dinnye termesztéséhez, mert pont elég meleg, és napos a klímánk hozzá. A sok eső nem tesz jót neki, mert az esővel a hőmérséklet is leesik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Egész tenyészideje alatt adok a fészkeknek ázalékos vizet, de csak hetente egy-két vödörrel.

Teljes tenyészideje alatt (de érés előtt befejezve) permetezem kamillás, körömvirágos csalánteával. A nitrogén miatt káposztaleveleket is teszek az ázalékba bőven, és egyéb gyógynövényeket is, mikor mi van.

Akkor térjünk rá a konkrétra. A vetési naptár szerint az év 100-ik napján kell elvetni a dinnyeféléket. Azaz április 10-20. De csak palántának! (Ha ilyenkor szabadföldbe vetjük, mindenképp fólia-alagútban kell gondolkozni, vagy kifagy.) A magoknak felét csíráztatom ki körömvirágos és csalánteás langyos vízben. Ha azt akarom, hogy korábban kicsirázzon (mert késésben vagyok) közvetlenül a radiátorra teszem, ha nem kell kapkodni, jó neki egy kevésbé meleg hely is.

Ha a magok megrepednek, egyenként átültetem. 3-4 centi mélyen süppesztem el tejfölös pohárba, jól belocsolom. A startföldjével nem spórolok, virágföld-komposzt-homok 4:2:1 keverékével feltöltött nevelőedénybe teszem. Nem szabad sajnálni tőle a földet, hamar benövi! 6 hetes korukban ültetem ki őket, nem korábban, és nem később! (3-4 leveles korukban, május 15 után.) Ez az egy, amit szigorúan be kell tartani. Meg az, hogy szakaszosan, ahogy benövi a földjét, folyamatosan egyre mélyebb edénybe ültetem (a karósgyökere miatt. Annak nem szabad sérülnie se most, se kiültetéskor!)

A téli sárgadinnyét nem palántázom, teljesen felesleges, mert nem a korai kelése, hanem a minél ideálisabban kései beérése a lényeg! Május huszadika táján a többivel egy időben magról vetem el. Ezt sose keverem a többivel, külön vakondtúrást kap. Kéthetente, ha esett, ha nem, kap a halom egy vödör csalános-káposztás-egyebes ázalékleves öntözést. Ezt nem is metszem.

Kiültetése a következő. Sok mindent kipróbáltam, de nálam ez vált be. Fiam vakondtúrásnak nevezi azt a 60 cm átmérőjű kört, amit mélyen, legalább 40 centire lehatolóan kiások a magvetéssel egy időben (április elején). A felső ásónyomnyit félreteszem, az alsót összeaprítom, összekeverem 1/4-nyi komposzttal, majd visszarakom, a felsőt 1/3-nyival, visszatöltöm ezt is, de nem tömörítem, nem locsolom! Csak felkupacolom, aztán hagyom, hogy a természet tömörítse, de hál istennek jókora kupac marad így is. Kiültetéskor a palántákból 3 kerül a halom déli félkörív-falába, amit középről fedek be, az északiba csírázatlan dinnyemagok kerülnek.

Középen a kialakult kráterbe öntök jó két vödör káposztaázalékos gyógynövényes trutyit. (Körben 1,5-2 méter területet elkezdek mulcsozni, de jó vastagon, mert ha elkezd futni, nem szabad bolygatni, nem szórhatok alá többet. Ezért koncentrikusan kifelé mindig annyit terítek, amennyit be fog nőni a következőig. Ez a mulcs alul lehet száraz (szalma nálam), de felülre mindig friss, kissé fonnyasztott gyomkaszálék kerül. A mulcs vastagsága 15-25 centi legyen (vagy akár több is).

A fészkesnél az öntözés mindig a kráterben történjen! Fent említett mulcs-vastagság nem engedi a gyomosodást, már nem elég friss a csigáknak, az egérfélék se fészkelnek bele, de a giliszták jó legelőre bukkannak. Őszre olyan puha lesz alatta a talaj, mintha fel lenne ásva! Ezért nálam a dinnye a feltörendő területekre került.  

Négy ilyen fészek csak kezdetben ad munkát a kaszálással és a mulcsozással, de később semmi gond nnincs vele. Nem kell kapálni. Csak szedni a termést, amit el kellett osztogatni, mert nem lehet annyit megenni. Három erős palántát hagyok meg a magról vetettből is, a többit teljesen visszacsípem.

A sokat vitatott metszés, ritkítás következik. Ehhez előbb tudnunk kell pár titkot. A görög a főhajtáson szeret teremni, a sárga jobban díszlik a mellékhajtásokon. A dinnyések nem metszenek, nem locsolnak. Így hamarabb takarítanak be, mondják. De nem tőlem. Ha igen, azokat, amit fóliatakarással indítottak. Azt hiszem a mulcsban keletkező pozitív hatások, és a gyakori párásítást elősegítő mulcsra-locsolásom miatt, az én metszett kordonosaim akkor érnek, amikor az övéké.

Mivel a fészkesnél a fészkeim nagyobbak, a köztük lévő távolság is. Egy fészeknek 10 m2 kell nálam. Azaz növényenként 1,5-2 m2. Mivel a görögnek a mellékeit csípem le, és a sárgának a főt, a sárgának kell több hely

A sárgáknál az egyik metszés, hogy a harmadik hajtás fölött a főágat visszacsípem, majd a mellékhajtásokat is ugyanígy a harmadik fölött. A sok másodlagos oldalhajtásnál várom a virágzást. Száranként 1-2-őt hagyok meg, a fölött (a következő levél fölött) lecsípem, és tovább már nem engedem ágazgatni. Vigyázok a levelekre, ne sérüljenek.

Kordonon is kipróbáltam már a metszést, ott a támrendszer 1,7 m magas volt, addig mehetett a főhajtás. A hajtásokat segíteni kell a zsinegre tekeregni! Ezt az óramutató járásával megfelelő irányba kell tenni. A feltekeredett hajtások erősebben megkapaszkodnak, stabilabban állnak, később kevesebb kötés-rásegítés kell a termés kinevelésekor. Az oldalhajtásokon engedélyezek 2-3 virágot.

A kordonos (mindegy görög, vagy sárga) főszára erősebb lesz, üregesedik, ezáltal erősebb tartás alakul ki, jobb a tápanyagszállítási képessége. A fészkesnek a szára nem lesz olyan erős, de a legyökeresedésekkel képes behozni, majd lehagyni a kordonost, igaz, később kezd teremni. A kordonos egységnyivel kisebb területen nagyobb termést hoz. De ha figyelembe vesszük, hogy a fészkesnek nincs olyan munka-, és vízigénye, ennek tekintetében az a nyerő.

Régen fekete fóliába, kimustrált padlószőnyegbe ültettem a fészkeseket. Mára kikötöttem a mulcsnál. Amikor nő a szár, ideális helyre irányítom. Ahol jónak látom, ott lekotrok a mulcsban, és segítek a szárnak legyökeresedni, de ott soha nem locsolom. A visszacsípéseket is úgy végzem el, hogy maradjon szár. Annak mindnek kotrok kis lyukat, beleállítom fejjel. Gyakran odagyökeresednek ezek is, és tovább gazdagítják tápanyaggal, nedvvel a növényeimet. Ez az összes kabakosomnál bevált trükk! Dinnye, uborka, tök, mind szebben díszlik. Ha legyökeresedtek, nuku több víz nekik!

Láttam már olyat, hogy a szomszédok köztesként neveltek dinnyét, arra futtatták, ”amerre nem lépnek” vagy nem zavarja a „főnövényt”. Az ápolási munkáknál viszont egyszer csak ez a hajtás, majd az is elkezdett száradni, a maradék a virágait rugdosta el. Felsőbb szomszédom tíz tőből így általában 8-10 dinnyét nyer. Nálam egy fészeknél ennek többszöröse terem. Elég egy félrecsúszott kapavágás, és leshetjük. Az állandó igazgatástól sérül (mert a szél az így neveltet mindig „rossz” helyre fújja) és ezt elrúgással „hálálja” meg a növény.

Az eső nem csak azért árt nekünk, mert lehűl az idő. Esőben nem rajzanak a méhek, nincs ami beporozzon, márpedig a dinnye virága csak 1 napig nyílik. Ha addig nem porozták be, annak annyi, várhatjuk a következő virágot. Ha megtörtént a beporzás, 30 nap múlva már szedhetjük is a saját, finom, organikus dinnyénket, több hullámban folyamatosan, heti két alkalommal is. Azt hiszem, érthető, miért hagyok meg annyi felületet. Ha ez nem jött be, majd az. Így minden nyáron bőven szüretelhetek dinnyét. Ha pedig túl sok megkötődött? Savanyúnak is kell! Zölden leszedem, hogy a jobb helyen levők kifejlődhessenek. A kései kötődéseket se dobom a komposztra. Addig nevelem, amíg lehet, aztán megy a vödrös savanyúságomba, a zöldje a komposzthalomra.

Ha nem járnak rovarok, csalhatunk. Puha borz, vagy nyestecsettel (de a gyerekek iskolás ecsete is megfelel) magam porzom be. Zümm. És voilá, harminc nap múlva az is beérik!

A szedéséhez néhány támpont:

Nem azt mondom, hogy mindet cédulázd fel, de a legpontosabb az lenne, ha ezt tennéd. A virágzástól a 30-35, napra biztosan leszedhető, de vedd figyelembe, a görögdinnye nem utóérő!
Akkor érett a görög, ha:

A világos részét megkopogtatva kongó hangot ad.
A terméshez legközelebbi kacs elhal, és a száron lévő finom szőrök a terméstől 3 cm-nyire eltűnnek.
Kézbe fogva, és kés nyelével kocogtatva megremeg.
A talajjal érintkező része zöldes fehérből halvány sárgává válik (a nálunk hagyományos fajtáknál!)
Ha a héjat nehezen lehet körömmel megkarcolni, és a hajtás felőli rész "kitelik" (rendkívül nagy jártasság kell hozzá, ezt csak a dinnyések tudják megszerezni).
Az érett termésen púderszerű bevonat jelenik meg, ami hamvasabbá teszi, a tapintását pedig durvábbá.
Hajnalban az éretten vastagabb a harmat. A görögdinnyét mégis legjobb délután betakarítani. Hajnalban jelöljük ki az érettet, majd délután a szárát vágjuk le, de ne tépjük! A tépéstől az érett dinnye harsanva megreped, és cseszhetjük.
A sárgánál érést jelző, ha a szárnál puhul.
Ha megszagolva kellemes gyümölcs-, olykor ananászillatot érzünk, segítheti még a pontos időzítést. A sárgadinnyéről jó tudni még, hogy utóérő.

Papi