navigáció

Zeller termesztése, palántázása

Hobby-tér Hagyományos zöldségfélék termesztése Zeller termesztése, palántázása

A zeller termesztése, palántázása

Származását illetően rokona a sárgarépának és a petrezselyemnek, környezeti igényét, de a termesztés módjában jócskán eltér azoktól. A fejlődéséhez minimum 19 °C szükséges, de keléséhez a legjobb 26 °C körüli hőmérsékleten, azaz egy radiátor fölötti rész.

Kezdetben érzékeny a hidegre, de késõbb, kifejlett állapotban, azaz gumós korban a kisebb fagyokat is elviseli. A félárnyékot is kevésbé tűri, ezért ne ültessük olyan helyre, ahol a szomszédja föléje magasodhat. Viszonylag sok vizet kell adni neki. A mi éghajlatunkon csak olyan kertben javasoljuk a termesztését, ahol a heti egy öntözés a nagy melegekben megoldható, ha nem mulcsozzuk.

A tápanyagok iránti igényét komposzttal bedolgozott talajjal tökéletesen ki lehet elégíteni. Jókora a káliumigénye. Hiányában a tárolhatóságát, fagytűrő képességét és betegségekkel szembeni ellenállóságát kockáztatjuk. Én gyomhamut, gazhamut keverek az öntözővizébe. Ezzel tökéletesen kielégítem eziránti igényét.

És most egy nagy titok. A zeller tengerparti növény, hozzászokott a sóhoz. És a kertben hiányolja. Rozsdásodik, foltosodik, megromlik a pincében a hiányától. Ha jót akarunk neki, a szép fejlődéséhez 10 l. vízbe tegyünk 1 ek kutyaközönséges konyhasót, azzal locsoljuk meg! Az addig sorvatag, bávatag növény szárnyakat kap tőle!

A gumós zeller levele és gumója adja az illatos, aromás, édeskésen fanyar ízű fűszert és zöldséget.

A szárzellerre nem térek ki, nálunk nemigen elterjedt. Én azt is ültetek. Perforált zacskóval teszem a szárakat még zsengébbé, finomabbá. Ennek a gumója nem élvezetes.

Van metélőzeller is, de felesleges bajlódni vele ott, ahol gumóst termesztünk. Több levél leszedhető arról, mint ami elégséges. Aki viszont gyógyászati célra szeretne zellert használni, szerezze be, mert a lombja ásványi sókban és illóolajokban egyaránt gazdagabb a másik kettőtől.

Apró magja miatt szaporítása palántázással történik. A magot palántának az ültetést megelőzően 12-14 héttel, azaz február elején-közepén vetem el. A vetés jó minőségű közegbe, szaporító ládába történik, ami nálam egy 30-as tojásos papírtálca. A magokat, mert iszonytatóan aprók, egy kis, egyszőrű ecsettel, és vízzel vetem. Bemártom az ecsetet a vízbe, azt a magokhoz, ahol ráragad 5-6 mag. A föld felé viszem, fecskendővel lespriccelem, majd még 29X megismételem. Aztán lefedem a magokat kevés nagyon porhanyós homokos földdel, kissé tömörítem, végül kutyaközönséges virágpermetezővel belocsolom.

A többi mag megy vízhajtó teába a zeller mellé leforrázni, vagy a répa- és petrezselyem-maggal kevés szezámmal megpörkölöm, és égetett cukorral, meg napraforgómaggal elkavarva kivajazott kanálba öntöm. A gyerekek imádják.

Kétlombleveles korukban kiválogatom az erősebbeket, a többit visszacsípem. 40 zellert szoktam elpalántázni (mert akad, ahol kettő is elfér egy csárdában) általában mind szépen felnő, de 10-nél többet sohasem fogyasztunk el. Május 15-25 között 40x40 cm-es sor és tőtávra ültetem ki. Ha van rá lehetőségem, csalánázalékba áztatom előtte órákra, ha nincs, utólag locsolgatom csalánázalékos vízzel. Így sohasem lepi meg a zellerrozsda.

Ültetés előtt lecsípem a gyökere egyharmadát. A hosszan lenyúló gyökér még hosszabban le akar nyúlni, így a gumósodás elmaradhat. A harmatgyökerek a talaj felszínének közeléből szívnak be mindent, ahol hatványozottan jelen van, a mulcsot a gilisztág tápanyaggá alakítják, és a mulcs a harmatot, párát, vizet is megtartja.

Ültetés tán ujjal hozzányomom a földet, ahogy a salátáknál szoktuk, majd alaposan körbelocsolom. Ha módom van rá még levédem, de két hét után általában már elkezdhető az ágyás zöldmulcsozása, akkorra megszokja a helyét, és megerősödik.

Az ültetés után két-három hetenként ellenőrzöm a földjét, kell-e öntözni. Ha igen, nem erõs vízsugárral teszem. Jól jön ilyenkor a zöldmulcs. Arra öntsünk, vagy a sugár kiveri a palántát. Ha a gaz felütné a fejét mégis, ne késlekedjünk, ki kell húzgálni. Sosem kapálok, mindig húzgálok. Ha a talajmunkánk jó volt, az ágyás puha, porhanyós, de nedves a takarásnak köszönhetően. Kapálással a gyom gyökere benn marad, amiből újra nő. Ha nem esünk neki hübelebalázs módra, ügyesen ki lehet húzni gyökerestül. 

A növénynek a gumóját, és a felső zöld leveleit hasznosítjuk. A zöldje a palántázás után folyamatosan szedhető, gumója őszre hízik szedhetővé. Október elején szedem fel az utolsókat, de kisebb korukban akkorra a felét már júliustól dézsmálom. Hajszálvékonyra szeletelve (sajrtszeletelővel) és sós-citromleves vízzel leforrázva előételként, étvágygerjesztőként szoktam elnyammogni, beletekerve mindenféle finomságokat.

Ne ess a kezdeti hibáimba. Ha találsz köztük sérültet, ne hidd, hogy majd nem lesz gond. Ne sajnáld, vesd az égetendő kupacra, vagy nagyobb gond lesz!

Papi