navigáció

Sárgarépa termesztése


A sárgarépa termesztése

A Cuccos Hobbytere! Organikus kiskert, biotermesztés, öko-hobbikert. Sárgarépa vetés, gondozás, palántázás, feldolgozás kiskertekben.Őshazája a Földközi-tenger vidéke. Vad alakja a murok, ami gyomnövényként nálunk is gyakori a réteken. Ezért nem kísérletezem már soha a magtermesztésével, mert a murok, ha akarom ha nem, átkeresztezi. (De azért minden évben nevelek magot. Jó fűszer, és el is vetek belőle mindentől külön. Sajna sok benne az elfajzás) És egymást is átkeresztezik, márpedig elkényeztetett családomnak már minimum 4 féle sárgarépa kell.

Termesztése bizonyítottan minimum 5500 évre nyúlik vissza, mert egyiptomi írások, korai hieroglif emlékek alapján úgy tűnik, hogy a történelem előtti, azaz egyesítetlen Egyiptomban (Nagada-, Tini-, Merimde-kultúra korában) is termesztették már. A görögök és a rómaiak már kétséget kizárólag rendszeresen, és igen nagy kedvvel fogyasztották. Táplálkozási szempontból a benne található A-vitamin (ill. A-provitamin, a karotin) és C- vitamintartalma miatt jelentős. Ezen kívül sok cukrot, ásványi sót, kalciumot, foszfort és vasat tartalmaz.

Ennyit az enciklopédikus dolgokról. A magam nevében kijelentem, amikor elkezdtem vele foglalkozni, fikarcnyit se érdekelt az akadémikus szöveg. De amikor a földből kihúzva, úgy egészségtelenül-mosatlanul elkezdték a gyerekeim falni, annak látványa lórúgásként repített a rendszeresen sárgarépát (is) termesztő hobbikertészek sorába.

Hidegtűrő növény, ami nekünk fontos, mert a petrezsellyemmel úgyszólván egyszerre vethető, és ugyanúgy. Ugyanaz a gondozási, vetési módja.

A csírázáshoz és a gyökerek megerősödéséhez sok vizet használ el, de ha már beindult, száraz viszonyok között is szépen fejlődik tovább.

A laza szerkezetű, könnyű talajokat kedveli. Akárcsak a petrezselyem, ez is képes elágazni, ha rögöt, vagy kemény ásatlan földet ér a gyökérvég. Az elágazott gyökér másik oka a trágyázás. A répának a NPK-ból csak a kálium kell. És ezt a következőképp adom meg neki. Ősszel kijelölöm, hova fog kerülni, jó vastagon beterítem zöldmulccsal, és ott hagyom télre. Tavasszal a maradványt egyszerűen rágyújtom az ágyásokra. (Rosszul értelmezett permások visítsatok nyugodtan.) Amikor leégett, kap egy erőteljes gereblyézést, amit akár azonnal követhet a vetés. Sajna, akármilyen csapadékos volt az időjárás, kell egy locsolás, mert az égetés kinyírja a nedvességet.

A sárgarépát a vetésforgóban káposztafélék, paradicsom, paprika, dinnye vagy uborka után termesztem. Utána pillangósok (bab, borsó) következnek. Kettős termesztésbe jól beilleszthető. Saláta, spenót, zöldfogyasztásra vetett borsó után még kifejlődik. Mák, mustár, borsó közteseként is nagy termést ad. A mustárt inkább zöldtrágyának vetem közé. A mák pedig remek árnyékoló, ami véd a felégéstől, a párologtatástól.

De van egy társítása, ami szinte már kötelező egy hobbikertész számára. A (vörös)hagyma. A sárgarépa a hagymát annak a legye ellen védi, a hagyma őt a sárgarépalégy ellen. A répa (kissé szellősebbre gondolt) ikersorai közé szoktam vetni, így tökéletesen kiegészítik egymást.

A Cuccos Hobbytere! Organikus kiskert, biotermesztés, öko-hobbikert. Sárgarépa vetés, gondozás, palántázás, feldolgozás kiskertekben.Ahova a répaféléim kerülnek, a nedvesség megőrzésére tavasszal, mihelyt a talajra rá lehet menni, sötét anyaggal (fekete fólia, kimustrált padlószőnyeg, stb.) takarok, ha még nincs zöldmulcs, és elégettem a tavalyit. Az én kertem nem kap se mű, se istállótrágyát. Csak a gyomjaim, ha hozott valaki. Az ebből készült komposztot takarás előtt ráterítem, ha lehet beledolgozom, ha nem, várok a megfelelő időre.

Tavasszal, amint lehetséges, azonnal vetem ezt is, a petrezselyemnél említett trükköket itt is alkalmazom, mert magától soká kelne ki. Ebből az 1,2 méter széles, hollenderezett, vagy mélyen zöldtrágyázott (lucernával, lőherével lazított) ágyásban 3 ikersort vetek, ha semmi mást nem teszek közé, elég az 1 m-es ágyás. Ha hagymával a fent említett okból, akkor két, kissé szélesebb ikersor répa, közéjük szimpla sor hagyma jön. Annyira legyen egymástól az ikersor, hogy augusztusban a hagyma szárát le tudja taposni egy gyerek úgy, hogy a répák ne sérüljenek! (A gyerekek imádják az ilyen "felelősségteljes" műveleteket! Ha nincsenek ott, egy női láb is elfér.) Ez általában 17-20 centi. A sima ikersorok 10-15 centire vannak egymástól, a kezdő sorok az ágyás szélétől tíz centire. 1-2 centi mély sorokba vetem, amit majd folyamatosan kiegyelek 5-10 centire. A vörös óriást 10, a nantit 5-8 centi tőtávnál állítom be. A takarást visszateszem pár napra, míg megszívja magát nappal az ágyás, aztán elteszem a következő évre, vagy a dinnyéimnek odateszem előtakarásként. Ha kikelt, lehet mulcsozni a gyom ellen, meg a giliszták érdekében. Hagyományos, egy ásónyom mélységű művelésnél ez a tőszám-beállítás sok lenne. Hollenderezésnél még ritka is! Aki kipróbálta már, soha többé nem spórol a ráfordított töbletmunkával, mert így kevesebb területet kell befogni, több maradhat a "csajos" dolgokra. (Virágok, stb.) Mélyművelt ágyásban, két-háromszor annyi zöldség terem!

Sokan kérdezik, mi van, ha tőszámbeállításnál foghíjak keletkeznek? Semmi gond. A kis sárgarépág kis vízzel gond nélkül átültethetők. Európa egyes országaiban eleve palántaként nevelik. 

Ritka dolog következik, "hagyományos" fajtákat ajánlok. Hidegágyba a rövidebb tenyészidejű karotta csoport alkalmas. Ami nálam bevált, az a Gonsenheimi. Nehezen találtam rá. Vetés után elméletileg három hónapra szedhető, gyakorlatilag nem. Decemberben vetve tavaszközéptől el lehet kezdeni a szedését, mert kiskerti hidegágyban más a tenyészideje. (Május végétől friss répa! Nem rossz ugye?) Hidegágyi hajtatáshoz decembertől februárig vethető ez a fajta.

Ha sós lében akarsz eltenni, a  Duwicki sárgarépát ajánlom. Lehetőleg egyenletes méretűeket válogatok egybe, és dolgozok fel. Előfőzzük, majd üvegben sós lével nyakon öntés után dunsztoljuk. Vegyes savanyúság készítéséhez, szintén előfőzés után ecetes felöntőlével tartósítom. De a legfinomabb a vödrös savanyúságban.

Vödrösbe a nanti (Nantes-i) srépát szeletelve szintén fel lehet használni de zsengén szedve akár egyben is beledobható. Egyébként a Vörös Óriás mellett ezt a nanti fajtát ajánlom a szabadföldre. Egyik szebb, másik nagyobb, egészségesebb. Mindkettő nélkülözhetetlen nálam. Feldolgozni a nantit szoktam, vermelni a vöröset. 

A hosszú tenyészidejű Braunschweigi típust elvetettem. Nagyüzemekbe való, nem kiskertbe. Íze meg se közelíti a vörösét.

Mi a levelét ugyanúgy belefőzzük a levesekbe, akár a petrezselyemét. Új ízt ad az ételeknek. Hozzáteszem nem rosszat :D

A kezdeti ráfázások óta csakis emeltágyon (széles bakháton, azaz hollenderezettben, esetleg ha nincs kedvem vesződni vele, lucernázottban) termesztem! Esős nyarakon a répa megrepedhet, ha a víz nem tud eltávozni, így a termésből alig marad elvermelni való (ez az egyetlen oka nálam az emelésnek.) Agyalni szoktak nekem, hogy így az ágyás kiszáradhat! (Kifújja a szél.) De nem nálam. Az emelt ágyás nem kopasz ágyást jelent. Nem csak a tetejét takarom. Az ágyásaim oldalát is megszórom zöldtrágyamaggal, vagy zöldmulccsal, de oda még keskeny fekete fólia-csík is megy (a mulcsra), majd pallódeszka a járatnak. Amikor eljön az ideje, leszedem, frissítem a mulcsot, majd visszaterítem. A fólia a nagy melegek megérkeztéig maradhat, később katlanná változtatná az ágyást. Akkortól a vastagabb zöldmulcs veszi át a helyét. Ha valaki tud jobbat, vagy olcsóbbat, regélje el nekünk.

Nálam a sárgarépa mag salátamaggal van keverve. A saláta jelzi a sorokat, és leterem, mire a répáim fejlődéséhez kell a hely. Van, aki spenóttal, vagy hónapos retekkel keveri, nálam ez vált be. Lehet kísérletezni, mert minden kert, minden család más. A retkeim másokkal kelnek, a spenótjaim viszont malabári spenót, ami inkább fácskává nő, és elég belőle pár. A malabári spenótot itt rendelheted meg.