navigáció

Ouzo


Ouzo 

Bárhol is járunk a mediterrán világban, ánizslikőrt mindenhol találunk. Igaz, már az ókori görögök is tisztában voltak a fehérvirágú növény gyógyító hatásával, az ánizslikőr megszületése egészen addig váratott magára, míg az arab tudósok rá nem jöttek, miként is lehet lepárlással előállítani az alkoholt. Mivel az ouzo alapját a borkészítés után megmaradt szőlőhéjból nyert alkohol adja, nyugodtan nevezhetjük az italt törkölypálinka-félének. Készítésekor az erős aromájú ánizsmagot ebbe áztatják bele, hogy íze jól kioldódjon, majd az illatos folyadékot egymás után többször lepárolják, végül pedig cukrot, vizet és még egy kis alkoholt kevernek hozzá. Az ánizslikőrt jéghidegen, kevés vízzel higítva szokás fogyasztani: ilyenkor az átlátszóan tiszta ital tejszerűen opálosra változik, ahogy a likőrben lévő ánizsolaj icipici cseppecskékre hullik szét.